A magyar sakkmester 1957 januárjában emigrált az Egyesült Államokba. Már igen fiatalon mester lett, 1948-ban megnyerte a magyar bajnokságot, később évekig nem játszott, mert tiltott határátlépés miatt – Ausztriába akart átjutni – internálták. Ennek ellenére 1956-ban már tagja volt a magyar sakkolimpiai csapatnak, amely Moszkvában bronzérmet nyert.

Az Egyesült Államokban a kezdeti nehézségek után hamar felívelt a karrierje. Először floridai és texasi pénzdíjas versenyekre kapott meghívást, és 1959-ben pedig már megnyerte az amerikai bajnokságot. Pályafutását a korai időszaktól nyomon követte az amerikai sajtó is. Az IRC 1966-ban, az 1956-os magyar forradalom tizedik évfordulóján az amerikai elnökhöz címzett levelében is megemlékezett róla, mint olyan magyar menekültről, aki nagy dicsőséget szerzett új hazájának, hiszen a nagymester többször szerepelt sikeresen az amerikai sakkválogatottban, több sakkolimpián is részt vett amerikai színekben, és kétszer is világbajnokjelölt volt. Egy időben a későbbi legendás világbajnok, Bobby Fisher partnere volt, 1970-ben ő engedte át Fishernek a világbajnok-jelölti pozíciót, melynek révén Fisher 1972-ben Szpasszkij ellen el is nyerte a címet.