Az 1956-os forradalom leverése után Nyugatra menekült magyarok között több ezer olyan gyermek és kiskorú volt, akik felnőtt, szülői kíséret nélkül érkeztek a vasfüggöny túlsó oldalára: a menekülés közben elszakadtak szüleiktől, kísérőiktől, vagy elev e egyedül indultak útnak. Az ő gondozásuk, ellátásuk, iskoláztatásuk, az áltélt viszontagságok és az otthon elvesztése okozta traumák kezelése külön feladatot rótt a menekültügyi szervezetekre. A Nemzetközi Menekültügyi Bizottság már 1959-ben kezdeményezte olyan intézmények felállítását, amelyek kifejezetten az ilyen helyzetbe került gyerekek, kiskorúak számára nyújtottak speciális segítséget, és próbálták előmozdítani a gyerekek egészséges fejlődését, későbbi beilleszkedését. Az egyik ilyen létesítmény az ausztriai Hainbachban felállított gyermekotthon és árvaház volt, ahol kezdetben túlnyomórészt Magyarországról érkezett gyermekeket helyeztek el. Ez volt az egyik első ilyen típúsú intézmény volt Európában. Az alábbi képre kattintva olvashat egy korabeli tudósítást a gyermekotthon megnyitásáról és működéséről, valamint az alapítással és a programmal kapcsolatos dokumentumokat talál.