A Nemzetközi Menekültügyi Bizottság (IRC) vezető munkatársai 1962 július végén Genfben ültek össze, hogy megbeszéljék a megelőző évek menekültügyi tapasztalatait és problémáit. A konferencián részt vettek az egyes európai irodák vezetői, valamint a szervezet amerikai központjának képviselői. A napirenden a magyar menekültek kérdése is szerepelt, de szó esett az európai menekeltügyi helyzet egészéről. Ezekben az években, bár az 1956 utáni magyar menekülthullám volt a legnagyobb, a keleti blokkból és Jugoszláviából tovább folytatódott a menekültáradat Európa nyugati felébe és az Egyesült Államokba. A magyarokon kívül különösen nagy számban érkeztek menekültek az NDK-ból, Romániából, Lengyelországból és Jugoszláviából. Érdekesség, hogy 1962-ben az amerikaiakat érintő legnagyobb szabású menekültügyi probléma már a kubai menekültek helyzetének rendezése volt az 1959-es Fidel Castro-féle radikális baloldali, később kommunista színezetű hatalomátvétel után a szigetországban. Az IRC európai részlege nagy számú Európába, elsősorban Spanyolországba érkezett kubai menekült ügyével is foglalkozott.